BIOGRÁFIA

(Keith Morgan | Kingston, Jamaica | 1969.09.23.)

Junior Kelly nagy szegénységbe született, mint a legtöbb jamaicai reggae előadó, és innen sikerült hírnevet szereznie világszerte. Kingston Spanish Town-hoz közeli negyedében nevelkedett fel, iskolai tanulmányait pedig a St. Catherine High School-ban végezte. Már gyerekként muzikális környezetben találta magát, hiszen apja és nagyapja bendzsón játszottak, édesanyja pedig templomi kórusban énekelt.

De az igazi lökést a reggae zene felé idősebbik bátyja, Jim Kelly adta neki, aki ismert deejay volt a Killamanjaro Sound System-nél. Egyben Junior Kelly példaképe is volt, mert részben Jim tartotta el a családot a sound system-nél szerzett pénzből, illetve a részidős szállítói béréből. Sokszor hallotta őt otthon gyakorolni a nappaliban, s ez nagy hatással volt Junior "pályaválsztására".

Így történt, hogy 1985-ben egy nap Jim magával vitte öccsét kedvenc stúdiójába (Neco Records) és felvették első dalát, az "Over Her Body"-t. Nem aratott vele különösképpen nagyobb sikert, viszont jó referncia anyag volt ahhoz, hogy Jamaica legjobb producereinél próbára tegye magát. Időközben bátyját, Jim-et meggyilkolták, s az ő emlékére felvéve a Kelly nevet, sound system-ről sound system-re járt, hogy hasonlóan ő is hozzájárulhasson a családi kasszához, illetve ekképpen egyengesse zenei karrierjét.

Mivel Junior Kelly elhivatott rasta hívő lett, nem volt hajlandó az akkor divatos témákról énekelni, melyben a nőket tiszteletlenül kezelik, és ezért 1993-ig nem is sikerült kislemezt kiadnia. Ekkor rögzítette a "Give Them A Bly" c. második dalát, mellyel ismét felhívta magára a jamaicai hallgatóság figyelmét.

1995-ben a Reggae Sunsplash és a Sting fellépőjeként tudhatta magát, továbbá az USA északkeleti városaiba is sikerült fellépésekre eljutnia. Az USÁ-ban turnézva rögzített két újabb felvételt Willie Carson Front Page kiadójánál, a "Hungry Days"-t és a "Good Tidings"-ot. Majd Jamaicába hazatérve a dalírásra koncentrált és összeismerkedett Michael Stanford-dal, aki az M Rush Records-nál kiadta Junior újabb szerzeményeit, a "Go To Hell"-t, a "Black Woman"-t és az "If Love So Nice"-ot.

Ekkor már 1999-et írtunk, és ez volt Junior Kelly zenei karrierjében a nagy áttörés éve. Az "If Love So Nice" c. kislemez a jamaicai slágerlista élére került és 15 hétig ott is maradt. Közben Európában is nagy sikert aratott a dal és ez arra ösztönözte a Jet Star kiadót, hogy finanszírozza Junior Kelly első nagylemezének, a "Rise"-nak a piacra dobását. A lemez felvételei Mafia & Fluxy producer-páros kezei közül kerültek ki, és jó kritikával fogadták Angliában. Sikerült bebizonyítania ismét, amit másoknak is, hogy a reggae zenéből nem tud elveszni a kultúrális mondanivaló, és hogy ő, Junior Kelly, nemcsak egy "egy slágeres csoda".

Ezt támasztják alá az azóta kiadott "Love So Nice", "Juvenile" és "Conscious Voice" c. nagylemezei, melyekről nagy sikereket aratott dalai: "Jah Nuh Dead", "Can't Get Away", "Clean Heart", "God Bless" és "Come One Day". Junior Kelly nem kedveli a digitális ritmusokat (de sokszor halljuk őt ezeken is), kimondottan a hagyományos backing band felállásokkal szeret felvételeket készíteni, hiszen még ma is Bob Marley, Peter Tosh és Burning Spear a példaképei. Nem hiába hívják őt Európában az új évezred reggae nagykövetének.

2003-ban két lemezzel is megjelent a VP Records-nál, a "Bless" és a rendkívül jól sikerült "Smile", melyről szintén több slágert is sorolhatnánk: "Never Let You Down", "Sinking Feeling", "Baby Can We Meet", "Black Am I" és a címadó "Smile". 1985 óta Junior Kelly rengeteget fejlődött zeneileg, és ez saját bevallása szerint kemény munka eredménye volt, és ma is küldetésének tekinti azt, hogy dalszövegei mély jelentőséggel bírjanak, illeve zenéje megfeleljen a zenei piac által felállított minőségi elvárásoknak.